vélemény

Elveszve az Apple sivatagban

| hegyizsolt

2016-07-21-13.04.42
Az Apple operációs rendszereiről röviden nem lehet beszélni, és ha frissítést tervezel, érdemes lesz elolvasnod a tapasztalataim. Az utolsó tökéletes és stabil rendszer Macintoshra a Tiger volt. 2005-öt írtunk, szó se volt még iPhone-ról, konzumálásról, az Apple egy számítógépgyártó volt, nem túl széles, de professzionálisnak mondható termékpalettával. Aztán jött a telefon őrület, Jobs meghalt, és vele együtt a vízió is szertefoszlott. Kaptunk egy szükség szülte vezért, Tim Cooknak körülbelül annyi köze van az Apple volt filozófiájához, mint egyszeri könyvelőnek a rock and rollhoz. De erről majd külön fogok írni, miért tart ott az Apple, ahol, hogyan vesztette el a vezető szerepét a tervezésben.

Most csak a rendszerfrissítésről lesz szó. Ezzel töltöttem ugyanis az elmúlt hetemet, és jutottam el ennek okán a totális őrület határáig. El Capitan volt a Mac Minimen. Viszonylag stabil volt, de egyre több szoftverem már nem tudtam frissíteni, fotó, filmvágás, office, úgyhogy gondoltam, belevágok. Sierra, High Sierra, Mojave, ez a hármas volt időrendben az opció. Elsőre a High Sierrára esett a választásom, és saját tapasztalataim félretéve elvetettem az ötletet, hogy teljesen clean installt csináljak (amikor minden vackod, ami csak volt a gépen, újra kell húzni, viszont cserébe áramvonalas mandarinzselé a jutalmad), mert annyi tökölés volt mindent rendesen belőni, hogy meg akartam ezt az időt spórolni. Nem is a legfrissebbre váltok, van Time Machine backupom, bátor vagyok, ugorjunk. Azt tudtam, hogy ez már nem is OSX, hanem MacOs, jelentsen ez bármit (semmit), és azt is tudtam, hogy az Apple ennél a rendszernél szakított az eddig bevált HFS+ filerendszerrel és áttért az APFS-re, ez volt az egyetlen, amitől tartottam picit, mint kiderült, nem véletlenül. De haladjunk sorban, mert ez utóbbi később csúszott a köröm alá.

Csináltam egy friss backupot, majd letöröltem minden olyan applikációt, amit tudtam, hogy úgyis újra kell telepíteni. A teljes Adobe rendszer, a Final Cut és az Office ment a kukába. CleanMyMac, kitakarítottam mindent, optimalizáltam, újraindítottam, PRAM reset, és elindítottam a telepítőt. Látszólag nem volt semmi hiba. A processz végigfutott, újraindítás, és felállt a High Sierra. Győzelem, újraindítás, teszt, hogy ami maradt, az működik-e. Elvileg úgy tűnt, minden rendben.

Volt még egy kérdés, amit ha már frissítek, amennyire lehet, meg akartam oldani, ez pedig a 64 bites szoftverek ügye. Az Apple ugyanis egy ideje fenyegetődzik, hogy nem fognak futni a 32 bites appok, és ezért igazán nem is tudok haragudni rájuk. Ha az About this mac menüből lehívod a System reportot és ott az Applications szekcióra mégy, láthatod, hogy mi az, ami még 32 bitesként fut. Én is megnéztem ezt, ami nem kellett, leszedtem, ami fontos volt, ott utánanéztem, hogy hol tart a frissítés. És itt jött az első káromkodós kör. 

A Hasselblad szkenner szoftvere, a Sony, a Canon, az Epson driverei, programjai, wifis képküldési dolgai mind 32 bitesek. És ezekre hiába kerestem rá, javarészt nincsenek frissítések. Az Eizo Colormanagement 6-os helyett már van 7-es, de bogarasnak tűnik. És most jön a legjobb vicc. Hiába töröltem le a teljes Adobe palettát, hiába szereztem be a 2019-es modelljeit az appoknak, mégis teleszórta a gépet 32 bites holmikkal is, segédprogramokkal, installálókkal és egyebekkel, amikről javarészt azt se tudni, mire valók, de van belőlük vagy 10 legalább. 

Látszólag minden működött, beállítottam minden szoftverem, le is ellenőriztem, úgy tűnt, hogy az operáció sikerült. Az picit fura volt, hogy betöltésnél vacakolt a gép, hosszabb időnek tűnt a bootolás, a processz sáv is akadozott, de gondoltam biztos valami még a háttérben dolgozik. Csináltam egy Time Machine backupot, és kiderült, hogy nagyon jól tettem. A Facebookon Attila barátom feltette a kérdést, miért nem egyből Mojave-ra ugrottam, ha már vacakoltam ezzel, így utána néztem, miben jobb az, mit kapok, ha frissítek. Infarktust, de ezt akkor még nem tudtam. Vagyis tudtam, tudtam, de nem sejtettem.

Gondoltam, van a 10.14-ből már javítás is, nem ropogós, menni fog. Újabb veszteségekkel nem számoltam, így vettem egy nagy levegőt, és upgrade-oltam a Mojave-ra. Lásd mint fent, ráeresztettem az előzőre, egy óra se telt el, és felállt a gép. Ellenőriztem, mi van a szoftvereimmel. Ezt mindig a levelezéssel kezdem, mert én POP használó vagyok, így a backup az egyetlen remény, IMAP is csak a két nem igazán használt google mail accountomhoz, de levelezést azon nem folytatok, ha elveszik, nincs baj. Tehát a Mail app. Ezt Whoopi Goldberg is elsütötte már, amikor a könyvének azt a címet adta, hogy Book, a Mail elnevezés se jobb, ha keresni kell rá a neten problémamegoldást, meg a többi Apple szoftveré, amit így neveztek el. Nem tudom, hogy ez vicces akart lenni, gyerekes, vagy csak önfényező, de nem volt jó ötlet. 

Azt vettem észre, hogy a leveleim nem akarnak letöltődni. A processz beakad, és az istennek se megy tovább, az app is behal, kilépni se nagyon lehet. Aztán jött a többi szoftver, például a hang plugin, a Waves, és ott is fagyott a szoftver. De a FinalCut is elbabrált az indulásnál, és üzent is, amit leokéztam, más opció nem is volt… régi windowsos idők, be szép. Szóval olvasgatni kezdtem, mi lehet az oka ennek a mizerabliának, és valahol találtam is rá egy megoldást: indítsem el recovery módban a gépet, és a Disk Utilityban ellenőrizzem a lemezt. Ami SSD, de ez most elvileg mellékes. Megtörtént, és megtörtem.

Ugyanis kiderült, hogy az fsroot tree hibás. Te se tudtad, mi az, igaz? Hát, kábé, ez az a cucc, ami a folderek és egyebek struktúráját tárolja, nem jelez jót az álmoskönyv szerint sem, ha ezzel baj van. Hogy lehet megjavítani? Párszor indítsd újra, csináld végig a diskutil csekket is, hátha. Ez valójában a szenteltvizes locsolással egyenértékű. Másik megoldás? Van, persze. Formázd újra, telepítsd újra. Ilyenkor az opciód az, hogy nulláról telepítesz, vagy hogy importálod a beállításaid Time Machine backupból, vagy hogy eleve visszarakod a backupot. Én ezt választottam, hála, hogy volt eszem menteni. Tegyük hozzá a lényeget: az Apple a HFS rendszerből átállt az APFS-re, nézz utána, ha mélyebben érdekel, a lényeg, hogy ez formázás szintű váltás. Gondolom, ezzel lehet a baj az upgrade esetében, és emiatt sérült meg ez a fsroot tree is, de bocsánat, nincs választásom, hogy akarom-e ezt, és ha igen, hogyan csinálja, hanem valahol a háttérben valami történik, ami után már az új rendszered majd APFS lesz.

Ilyenkor minden persze órákig tart. Eleve az, hogy a backup, nevéből is logikusan adódóan a NAS-on van, pici probléma. Be kell jelentkezni rá. Jó, de mi a név és a jelszó? Ezt ugye te se jegyzed meg, én se, de másik gépről lelestem, így próbáltam, nem ment. Ráadásul, és itt már sírtam, mivel bluetooth a billentyűzet és az egér is, nem látta a gép őket. Jó, a billentyűzetet bedugom zsinórral. És az egér? Aztán úgy voltam, újraindítom, ha akkor se megy, fejbe lövöm magam és ennyi. Szerencsére (?) másodjára már beengedett, és röpke másfél óra alatt vissza is másolta magát minden. De nincs gólöröm. Mert bár megjavult a lemez, és kábé futott is minden, de akadtak némi problémák, és ha idáig eljutottál, most megtudod, miért ne telepíts Mojave rendszert a gépedre. Sorolom. 

Rendszerfont. Bár San Francisco elvileg a rendszerbetű, de elcseszték a kerninget is, és a pixelpontos megjelenést is. Egy terminal paranccsal ez bár javítható, de nem lesz tökéletes, a méretezés ugyanis mintha egy ponttal kisebb lenne. És a sortáv, ami a Mailban jelent bajt igazán, na az el van cseszve. A listanézet értelmezhetetlenül ronda. Próbáltam áttelepíteni a High Sierra betűit, de nem járt igazi sikerrel. Dark Mode. Ez parasztvakítás, ha nem vagy Neo a Mátrixból, nem fogod élvezni, mert egyszerűen a szemed fog jojózni a fekete alapon fehér betűktől. És persze, értelmetlen is, hiszen a kontent ettől nem változik, csak a (némely) szoftverek menüje lesz fekete. Bluetooth. Eddig vígan ment a B&O fejhallgatóm róla, Mojave alatt akad, glitch van, nem kicsit. Color management. Állandó hibaüzenetet küld, vagy nevezd státuszváltozás üzenetnek, mindegy, zavaró. Photoshop. Az eddig működő Save for Web Mojave alatt nem képes elmenteni a beállításokat, állandóan GIF-ben akar menteni. Folderek csicsás új nézete. Igen, jó lenne, hogy minden file infója megvan és scrollozhatsz – de valójában hiába a Mac egér, az oldalra scrollozás nem megy. Safari. Plug-inek nem mennek, van, ami úgy akad be, hogy minden oldalmegnyitásnál jelez hibát, de nincs helyettük új, hála annak, hogy betették az AppStore-ba az extension válogatást is. Van, hogy a lejátszás akad meg, van, hogy egyszerűen újratölti az oldalt, anélkül, hogy kérnéd. És van még egy dolog, ami a High Sierrában is hiba. Eddig lehetett olyat, hogy a nyelvi beállításoknál mondjuk angolt adtál meg, de a formátumokhoz meg magyart. Így lehetett magyar dátumod például a Calendarban, és a Mailban is. Na ez megszűnt. 

Tudom, nyilván aki nem pro felhasználó, annak ezek a hibák nem sokat mondanak, neki vígan jó lehet a Mojave is. De nekem ezekből már csak a Photoshop baj is elég ahhoz, hogy visszaváltsak High Sierrára. Úgyhogy mentés, backup, restart, formázás, Time Macine, és már működik is a régi. Igaz, elveszett pár levél, de elviselem. Most majd minden jó lesz újra. És… nem. 

Miután minden kész volt, kerestem volna a Spotlight-tal valamit, és semmi se volt meg. Erre kiderült, hogy a kereső nem keres a lemezeken. Egyiken se. Sehol. Vannak erre is parancsok, hogy forszírozva rábírd, most sokadjára talán ez megjavul, még nem biztos. A másik a Mail. Rohadjon meg a Google, aki az IMAP esetén gyárilag a szerveren tárolja a draftjaid és mindent. Ettől picit szomorú lesz a letöltés. Oké, javítható, beállításokban kell piszkálni. De ezzel össze is rondítja az adatbázisát. És ennek az az eredménye, hogy nem tölti le az emailokat, beakad. A legjobb, ha a prefjeit kidobálod a mailnak és újraépítteted vele az adatbázis linkjeit – ne ijedj meg, ha nem érted, én se, csak mondom – és utána elvileg jó. Gyakorlatilag nem, most is megakadt, ilyenkor vagy kilépsz, ha hagyja, vagy force quit, restart és utána már jó. Valameddig. Nyilván majd kiderül, hogy a többezer mail között van egy, ami valamiért nem tetszett neki, és ezért akadozik, de hát most ezt nem keresem, egyelőre. A PS működik, az Eizo colormanagementet visszatettem 6-osra, ami bár 32 bites, de legalább megy. És lehet, hogy a sztori nem ér véget még, mert ha nagy levegőt veszek, mégis fogok csinálni egy totális clean installt, utána egyesével majd mindent visszarakok, még 3-4 nap meló, de utána lehet, hogy jó lesz megint. Vagy nem.

És ez az, ami bosszant igazán. Hogy egy árban igen magasra pozicionált környezetben dolgozom, és épp azért álltam anno át a Windowsról, mert nem akartam időt fecsérelni arra, hogy mi van a motorháztető alatt. És ez hosszú évekig működött is. De amióta Jobs elment, ez is csak egy újabb hulladéktemető. Tolják bele a totális bullshit újításokat, miközben maga a rendszer instabil, az Apple saját szoftverei se működnek jól, nem hogy a felhasználóiak. Úgyhogy egy dolog maradt csak, ami miatt még mindig ez az „ökoszisztéma” a lehető legkevésbé rossz, és ez a vírus. Elvileg itt kevesebb van. És valamivel szebb a kinézete. És ezt szoktam meg. És ebben ismerem a szoftvereim. Nyűgös lenne disszidálni az Apple sivatagból. Egyelőre. 

Macskáról még egyet

| hegyizsolt

20150525_102514_HZS7584colorLássuk hát, mi maradt ki az előző háromból. A fényképezés. Milyen a jó kép? Erről megoszlanak a vélemények, de egy biztos: az állat – nem csak a macska – nem tud felkészülni arra, hogy őt fotózni fogják, ezért ne vakuzzuk telibe szegényt. A macska szeme érzékeny műszer, eleve úgy van kitalálva, hogy kis fénynél is jól működjön, van benne egy erősítő, hogy igazán póriasan mondjam. Ez az, amitől ha belenézünk a szemébe, furcsán világít, mint egy borostyán. Ha vakuzunk, egyrészt ronda lesz a szeme a képen. Másrészt a retináján okozhat a nagy fény sérülést – amikor kinn van napon, résnyire szűkül a macskaszem, ezzel védi magát, benn kerek karikává tágul a pupilla, de ez nem tud egy villanásnyi idő alatt megtörténni. Szóval vakut ne. Használjunk hagyományos lámpát, tükröt. Egy zsebtükörrel oda lehet varázsolni a napfényt is, az állólámpa is sokat segíthet, vagy egy elemlámpa, de azt se jó, ha közvetlen a szemébe világítjuk. Lehetőleg a koszos gatyánkat, mosatlan edényt és egyéb szépséget próbáljunk kihagyni a képről. És az alvó macska se mindig fotogén. Ha előre eltervezed, hogy hol szeretnéd fotózni, ha ott kialakítasz neki egy helyet, párnával, pokróccal, lehetőleg egyszínűvel, akkor a gépet tedd állványra és már csak várni kell a megfelelő pillanatra. Ha van természetes fény ott, az sokat segíthet. Ennyit erről.

A név. szintén fontos kelléke a macskának. nálunk Fifi, Princ, Cili, Szöszi, Lulu, Luci(fer), Berci, Oszi, Dezső, Misa voltak eddig a nevek. Olyat adjunk, amit ha ordibálva kell hazahívni őkelmét, könnyen megy, és nem érezzük magunkat tőle hülyén. Tapasztalat, hogy azokra figyelnek jobban, amiben van i, c, sz hangzó. És ha következetesen mondogatjuk a nevét az állatnak, akkor hallgatni is fog rá.

Életmódjuk a nagy vadászé, még ha kis zsebhuszárokkal is van dolgunk, jó ezt tudni. Előfordulhat, hogy éjjel nem hagynak aludni. A gyorsan mozgó, vagy repülő dolgok nagyon érdekesek nekik. És kertes házban rendre hazahozzák a zsákmányt, megmutatni. Egeret például – aztán győzzem kiszedni a szekrény mögül. Vagy félájult madarat, és térdig járunk a tollban. Saját magukat hergelniük kell, hogy megjöjjön az étvágy, ezért nem egyből nyírják ki az áldozatot. Pofozzák, kergetik, adnak neki egérutat, akár egy óráig is eltart, mire nekilátnak falatozni. Ja, az akvárium. Cili a legszebb halam szedte ki, amíg én a postástól levelet vettem át. Két percnél nem tartott tovább az akció. A madár és a hal élete nem garantált közös térben egy macskával.

A macska szeret és tud is aludni, keres magának valami helyet. Persze te is kitalálhatod, hogy mit szeretnél, hol aludjon, de ennek sikere nem garantált. Ha eltűnt, keresd a polc tetején, fiókban vagy a szennyes ruhák között, biztos olyan helyen lesz, amire először nem is gondolnál, hogy kényelmes lehet. Neki az, és ez elég. A cica szeret minél magasabban lenni, főleg, ha még nem érzi magát biztonságban. Minél magasabban van az a hely, annál nagyobb dicsőség azt megszerezni. És vannak olyan helyek is, amikhez ragaszkodik. Engedj neki, úgyis ő fog győzni. Például ha ez a dolgozó asztalod, akkor tegyél oda egy vékony kis párnát, ahol a legkevésbé zavar, hátha elfogadja. De azért vérmes reményeid ne legyenek ebben.

A legváltozatosabb hangokat tudják kiadni. Alapvető a dorombolás. Fontos tudni, hogy nem csak örömükben, hanem baj esetén is dorombolnak, mintegy magukat nyugtatva, jó tehát figyelni erre. A gubbasztás is betegség jele. Idő kell a megismeréshez. A morgás másik állatot jelez, aki a területen van, és akivel még nem rendezett a viszony. A macskák alá- fölérendeltségben vannak, legfelül a kandúr, aztán a nőstény, a kölyök – a miskárolt, herélt állat a hierarchia legalján szerepel, ezért sem mennek verekedni igazán, miután az operáción átestek. A saját körüket minden nap végig kell járják. Megjelölni fát, bokrot, bútort, ajtófélfát, ami az ő territóriumuk. Szagüzenetet nem csak vizelettel hagynak, hanem a mancsukkal és a pofájukkal is. Ezért a karmolászás, ezért a pofadörgölés. És ezért ragaszkodik a macska a kedvenc fotelhez. Van még a nyávogás, ami lehet panaszos, fájdalmas, ilyenkor beszorulhatott, bezártad véletlen, vagy felmászott a fára. Nyugi, ez utóbbi esetben általában magától lejön idővel. De nyávog akkor is, ha szexelni szeretne. És a dorombolásba is keveredhetnek ilyesmi hangok, ebből lesz a kurrogás, murmogás… beszélnek, csak oda kell figyelni. A legviccesebb a kattogás, amit akkor csinálnak, ha az ablakból madarat látnak, ilyenkor fejben vadásznak, ehhez kell a hang.

A macska látása speciális. Egyrészt nem lát minden színt, amit mi, másrészt ahogy fentebb írtam a fotónál, igen kis fényben – nekünk már koromsötét – is kiválóan tudnak tájékozódni. Viszont baromira rövidlátók. Ezért van, hogy elveszti a játékot, mert elgurul, nem látja, és ha nem mozog, nem fogja fel. Ezt segíti a bajsza és egyéb szőrök a fején, szóval nekik ezek fontos kellékek, mint nekünk a szemüveg. És sokkal nagyobb szögben látják a teret, mint az ember. Fontos kellék még a macska farka is, ezzel egyensúlyoz, ezzel kormányozza magát, amikor repül, na jó, ugrik vagy zuhan.

Nem szereti a cica a hagymát – elvileg, mert Fifi megette azt is. Szóval, ha valamit szeretnénk földközelben tartani, de úgy, hogy az állatunk ne férhessen hozzá, akkor félbevágott vöröshagymát tehetünk oda, vagy mondjuk a cserepet bekenhetjük a hagyma levével – asztalon hagyva egy felet talán elérhető, hogy ne menjenek fel oda, bár… A kábeleid is bekenheted, hogy ne rágja szét, de a hatékonysága nem nagyon erős ennek, a kábeleidre vigyázz.

Nevelés, büntetés – hát, néha szükséges lehet. Ha a hagyma sem segít, akkor se verjük meg az állatot, soha. Elég egy újságpapírral zörögni, csettinteni, hogy menekülőre fogja. De a legjobb az a vízipisztoly, vagy virágsprickoló. Kiválóan működik, nem lesz baja tőle, nem ránk fog haragudni, nem fog tőlünk félni, mert a vízpermetet nem kapcsolja össze velünk. Ami még fontosabb, nem veszítjük el az állat bizalmát.

Vendégség. Hát, kemény dolog. Vannak befogadó és vannak elutasító állatok. Ha otthon nincs gyerek a közelben, akkor egy idegen kisember felettébb tudja ingerelni őket. Sipító magas hang, juáááájjjj, sziszaaaaaa, gyere iiiiiideeee iiiiiii, de aranyoooooos – ilyet komoly nők is rendre produkálnak -, és már el is bújt, meg is sértődött a kedves, egy nap se lesz elég kiengesztelni őt. Én ha lehet, kerülöm az ilyen macskabemutató helyzetet. A kölyök megnyomja, összeszorítja a macska hasát, az megorrol, jól megkarmolja. Inkább ne. Saját gyereket megszokják, de ha nem rendszeres a találka, akkor annak általában sírás a vége. És azt se ajánlom, hogy mi vigyük ide-oda az állatot. A gazda nagyon fontos, de a helyet jelöli meg, azt azonosítja számára jól érthető, olvasható szagokkal, ezért ha elszökik, kétséges, hogy haza tud-e jönni, vagy ijedtében örökre elveszik. Ezért fontos, hogy orvoshoz is zárható macskahurcolóban vigyük. És ne sétáltassuk az utcán, ilyet csak elvetemültek tesznek. Aki leküzdhetetlen vágyat érez ez iránt, az vegyen kutyát magának.

Vannak hiedelmek is, melyek egy részének van valóságalapja. Ilyen például, hogy terhes nőnek nem ajánlott a cica. Van ugyanis egy olyan betegség, ami nagyon hasonlít a megfázáshoz, macskakarmolással kapja meg az ember. Tessék utánaolvasni. Aztán vannak olyanok is, amik valószínű megfigyelésen alapulnak, de nem igazoltak. Ilyen, hogy ahova a macska fekszik, oda mi ne tegyük az ágyat. Ez szerintem azért is marhaság, mert a macska kábé kéthetente váltogatja a helyét, ahol aludni szeret, de én akárhova is fekszem a házban, tuti valamelyik cica oda fog jönni és el fog ott aludni. Egyszerűen szeretnek együtt aludni a gazdával. Ezzel kapcsolatos, hogy a macska elszívja a levegőt és megfulladhatunk. Ez így ebben a formában nem igaz, de mivel szeret ráfeküdni a gazdára, így ahol kisgyerek van, fokozottan figyeljünk arra, hogy a macska ne kerülhessen alvás idején a mellkasára, mert a súlya miatt valóban nehezítheti a légzést.

A macska szereti a rendet. Ezen nem azt értem, hogy elvágólag legyen az asztalodon minden, hanem azt, hogy ha őkelme megszokott egy lakást, szobát, házat, akkor azon jó, ha nem változtatsz. Unatkozó háziasszonyok ne átrendezéssel múlassák az időt, mert abból baj lesz. A felfordulást egy ideig tűrik, de aztán jön a macskabosszú. És azt te nem akarod. Ilyenkor lepisálja a kanapét vagy az ágyad, rákakál a szőnyegre, valamit széttép, a paletta elég széles és a cicus ezt nagy tapasztalattal alkalmazza is. Persze, ez lehet betegség jele is, ahogy az előző posztban írtam, de ha a macskának amúgy kutya baja, akkor ez a bosszú. És ilyenkor nincs mit tenni, mint gyorsan visszarendezni mindent, nyugtatni, szeretgetni, és takarítani.

Fontos tudnod, hogy amit egyszer lekakált vagy lepisált, azt csak úgy nem fogod  tudni kitakarítani, ahhoz vegyszeres tisztítás kell. Ha bútor, akkor domestos, vagy más fertőtlenítő, ha textil, ami mosható, akkor minél melegebb vízben, ha meg szőnyeg, akkor keress olyan tisztítóst, akinek van erre speciális anyaga. Ha nem így teszel, ne csodálkozz, hogy újra baleset ér, mert amit egyszer így megjelöltek, oda szívesebben járnak vissza már.

Végül annyit, hogy a macska jó barát, van olyan jó, mint egy kutya. Okos, tanulékony, játékos, és képes nagyon szeretni, amit rögvest ki is mutat. Persze ki kell ezt érdemelni, de ha te vagy a kiválasztottja, és elfogad alattvalónak, akkor hosszú évekre garantált a szórakozásod.

Macskabajok

| hegyizsolt

20130902_223012_HZS5764Mielőtt a doktorosdiba kezdenék, a tegnapiak kis kiegészítésre szorulnak. Minden macska más. Irányvonalakról szólnak a történetek. Vannak alap dolgok, amikben nem jó kísérletezni. De van olyan, ami teljesen egyénien alakulhat. Az én macskáimmal is vannak extrém ügyek. Fifi imádta a csokoládét. Nem jó az állatnak, nem is adtunk neki soha, de ha talált, beleevett. A macskafüvet valóban nem mindegyik cica eszi meg. De valami növény kell nekik, mert az segít visszaöklendeni, vagy épp leküzdeni a szőrt, amit lenyalnak magukról. Alom esetében is lehetnek differenciák. De a Tesco gazdaságos, valamint az a kék zacskós baromi drága, egyik se használható. Kajában van, akinél a Darling bejön, van, aki Whiskast vesz. De a százforintos kategória nem alkalmas táplálásra. És szárazban akármi ízt vagy tulajdonságot válasszunk is, ragaszkodjunk a minőségi holmihoz. És a játék: egyik dolog, ami miatt én a testvérmacskás bevállalós verzió mellett voksolok, hogy ha ketten vannak, egymással játszanak és kevésbé unatkoznak, tehát a lakás és a holmijaink jobban megússzák a négylábúakat.

Lássuk akkor az alap teendőket orvosilag. Mielőtt elhoznánk a cicát, jó, ha alaposan megnézzük, milyen a viselkedése, vakaródzik-e nagyon, bajusznál nincs-e szétkopva a kaparástól, szeme legyen tiszta, ha hagyja, átsimogatni, hogy nincs-e benne kullancs, szóval figyelni arra, hogy egészségesnek tűnik-e. Hazaérve keressük meg a közeli állatdokit. Vele beszéljük meg az adott cica függvényében, mikor vigyük oltani. Lakás macskáknál ez ha más állattal nem találkozik, kevésbé kérdés, de az alap oltásokat mindenképp jó, ha megkapja idejében. Kertinél pedig az élete múlik rajta. Veszettség, macskanátha, kombinált oltások, valamint a hárombetűsek egy része ellen is van oltás, kérdezzük orvosunkat, mit javasol. Féreghajtás is rendszeres időközökben ajánlott, mert előfordulhat, hogy gilisztás lesz a cica, az meg nem túl jó neki.

Fontos az is, hogy ápolt legyen a macskánk – szerencsére ezt ők maguk meg szokták javarészt oldani. Ne használjunk sampont, ne akarjuk mi fürdetni. Ha megázik, egy törölközővel át kell dörgölni és kész. A körmeire kell ügyelni. Van olyan cica, aki koptatja magának, de olyan is akad, akinél időközönként szükség lehet arra, hogy doki levágja, nem javaslom a házi barkácsot, mert könnyen belevághatunk a körömágyba. Ami talán a legnehezebben megy, hogy olyan helyen élesítse a körmeit, ami nekünk is tetszik. Szerencsém van, itt csak az egyik kanapé lett áldozat. Meg ajtófélfák, de azokért nem kár. Ja, és a perzsaszőnyeg. Ez van, macskának fontos alkatrésze a körme, hát élesíti. Ráadásul így hagy szagüzenetet is, neki ez fontos a komfortérzetükhöz.

Normális etetés esetén is előfordul a hányás. Nem kell megijedni, főleg, ha egyszeri eset. Általában szőrt, füvet, növényt hány. De nézzük meg, nincs-e benne idegen anyag. Figyeljük, hogy rendben van-e a széklete, egy-egy hasmenés beleférhet, de pont úgy, ahogy az embernél, a jól formázott kaka a megfelelő. Ha a macska egészséges, akkor általában csillogó, fényes szőre van, elégedett és normálisan viselkedik, ha a hátán felcsippentve megemeljük a bőrt, nem marad úgy, ez a teszt arra is jó, hogy lássuk, eleget iszik-e. Kijáró macskát amikor hazajön, jó ellenőrizni. És fontos bolha, valamint kullancs ellen kezelni. Nyakörvet ne használj, tudom, cuki, de egyrészt sokat nem érnek, másrészt felakaszthatja rá magát. Vannak bőrön át ható folyadékok, orvost kérdezzük, és azt használjuk. Ha mégis találunk kullancsot, vigyük a dokihoz, vegye ki ő, ha nincs benne gyakorlatunk. Ha bármi sebesülést találunk a cicán, jó, ha látja orvos. Ebcsont macskánál is beforr, de nem mindegy, hogyan.

Ivartalanítás. Megoszlanak a vélemények, hogy várjuk-e meg, míg az első ivarzáson túl van, vagy előtte pakoltassuk ki. Az enyémeknél Szöszi kivételével nem vártam. Fél éves kor után már keressük meg a dokit és beszéljünk vele erről is. Kandúrt mindenképp jó heréltetni, a nősténynél egy szülést ha a dolog érdekel minket (nagyon jó fejek anyának), akkor megvárhatunk, de ha nem akarunk vesződni a kölykök elhelyezésével, akkor rámolják ki őt is. Nyugodtabbak lesznek, nincs jelölés (elvileg), nincs durva szaga a pisinek, és nem kóborolnak el, nincs harci sebesülés (vagy kevesebb), és ezeknek következményeképp kisebb az esélye, hogy autó alá kerül a szexéhes dögünk. A miskárolásra keressünk jó dokit. Ez is altatással jár, mint más operáció – fontos, hogy ne egyen előtte. Aznapra jó, ha van vele valaki, aki figyeli és törődik vele, egy nap minimum kell, mire teljesen visszanyeri a formáját. Kap csinos varratokat, amiket némelyik imposztor ki is szed magának. Ha nem idő előtt teszi, semmi baj. De figyeljünk rá, ellenőrizzük. Erről többet nem akarok írni, az orvos úgyis elmond mindent, amit tudni kell.

Általánosságban, a macska kevesebb bajjal jár, mint egy kutya, okosabb is náluk, de azért nem árt, ha mi is figyelünk. Cérna, szalag, masni, vegyszerek, törékeny holmik, mérgező növények száműzendők onnan, ahol az állat elérheti. És bár a cica a talpára esik és jól közlekedik, de a hetediken nem árt, ha nincs sarkig tárva az ablak. Ahol a macska feje átfér, ott a testét is át tudja préselni. A „hol az én kiscicám” össznépi játéknál ezt nem árt szem előtt tartani.

Honnan tudod, hogy beteg lehet a cicád? A felsorolás tünetei nem egyszerre kell meglegyenek és nem is mind jelentkezik, de ezekre figyelj: gubbaszt, morog, karmol, a szőre sprőd, csapzott lesz, csipás a szeme, nem eszik, nem  iszik, sántít, átsimogatáskor konkrét helyekre érve jelez, vernyog, akár beléd is harap, keservesen nyávog, liheg, vagy eszeveszetten cél nélkül rohangál. Ezek jelezhetnek akár mérgezést, akár csak egy sima hasfájást, a lényeg, hogy bármi, ami extrém, vagy nagyon eltérő a viselkedésében, arra figyelj és vidd orvoshoz, mert inkább legyen vakriasztás, mint hogy későn érj oda. És a végére még valami: ha kertes házban laksz, a kerítés utcafronti részére jó, ha figyelsz. Ha bármi bedobott ételt, kajás csomagot találsz, azonnal dobd ki, sok hülye ember van, aki utálja az állatokat és így mérgezheti őket.

Majd elfelejtettem még egy fontosat. Amikor a cicád nyugodt és hagyja, néha nézz bele a szájába, hogy minden rendben van-e a fogaival. Főleg akkor ellenőrizd ezt, ha úgy tűnik, lassabban eszik a szokottnál. Beszorulhat étel a fogai közé, de nyelhet toklászt is, sajnos Cilike így járt, és mivel a nyelve alatt volt a sérülés, én sem és az orvos sem vettük észre időben, mire kezelésre került, már nem volt segítség, el kellett altatni. Holnap a kimaradt dolgokat szedem össze, amikről eddig nem esett szó.

Hazahozzuk a jövevényt

| hegyizsolt

20130210_150733Ha megvan a kiválasztott, ha a környezetünk is elfogadta, hogy macskánk lesz, ha kellő időt töltött már a családjával a kölyök, akkor ideje, hogy hazahozzuk a jövevényt. Ehhez szükséged lesz egy kosárra vagy macskahordóra, ha hideg van, valami pokrócra is, valamint valakire, aki elsoffíroz odáig meg vissza. Ne felejtsd elkérni az oltási könyvet, ha van, valamint pedigrés állatnál a törzskönyvet. És kérj egy darabot abból a rongyból, amin aludtak a kicsik. Ez otthon a saját vackának kialakításakor jól jöhet. Lehetőleg ne etessék, ne itassák előtte. Hétvégén, reggel menj érte és egyből vidd haza.

Mi az, ami feltétlen kell, hogy otthon várjon benneteket? Alomtál. Ha nagy a ház, lehet, hogy többre is szükség lesz majd, de egy mindenképp kell. És bele megfelelő alom és lapát. Nem kell a legdrágább, sokat ígérő csodapor. Olyat vegyél, ami összeáll egy csomóba, ha nedvesség éri. Könnyebb dolgod lesz vele, ugyanis a csodaalmok addig jók csak, amíg van egy vékony réteg belőle szárazon, ami fed. Ha azt lekaparja az állat, olyan büdös húgyszag lesz, hogy belebolondulsz. Én a Biokat’s almokat használom. Van belőle kis szemcsés, nagy szemcsés, púder, meg más illatos is, de én ez utóbbiakat nem ajánlom. Egyrészt a narancsos húgy semmivel se kellemesebb, mint a natúr, másrészt a macska is idegenkedve fogadja a szagát. A lényeg: olcsót ne vegyél, mert az porzik és a cicád beszippantja, asztma, és egyéb légúti betegség a következménye.

Amint hazaértetek, az első az legyen, hogy beteszed az alomba, és hagyod, hogy onnan ő jöjjön ki. Aztán visszateszed, és újra. Ezt 2-3 alkalommal ismételd el, és csak utána hagyd, hogy felfedezze a lakást. Legyél vele, de ne gyömöszöld, ne kapkodd fel, lesz még módod rá elég. Ez az idő most a macskádnak kell, hogy tájékozódni tudjon később. A macskák alapvetően szobatiszták, ha nem betegek, akkor nem fognak bajt csinálni, legfeljebb szorult, ijedt helyzetben jelölhetnek meg vizelettel ezt vagy azt, de ez ritka. Vagy bosszúból, de erről később.

Mi kell még? Etetőtál, macskánként egy. Ezen jobb, ha nem közösködnek, egyrészt vívás a vége, másrészt jobban nyomon tudod követni, milyen étvággyal és mennyit eszik, ha külön tálja van. Vizes tál is kell, ha több macskád lesz, azt használhatják közösen. Ha benti macska lesz, akkor idővel legyen macskafű is, már ha nem akarod, hogy a növényeid legelje – bár a hatás ezirányban nem egyértelműen bizonyított, a miéink ha úgy tartja kedvük, ettől még megették a vízipálmát, amíg volt. A lenyelt szőrtől a fű segítségével szabadul meg az állat, tehát ne ijedj meg, nem beteg, ha eszi. És kell még játék. A klasszikus cérnán kilincsre akasztott alufólia gombócot nem javaslom, egyrészt, mert beleakadhat, felakaszthatja vele magát, másrészt az alufóliát se jó, ha megeszi. Pofozni egy rongylabda is kitűnő, ha mindenáron hülyíteni akarod, akkor lehet rá cérnát kötni és húzogatni, de amint meguntad, tedd el, hogy ne találja meg. Sajnos ugyanis a spárgát, varrócérnát, fogselymet előszeretettel meg is eszik, és amíg van, addig nyeli, a cérna egyik vége fenn, a másik már lenn, ilyenkor operálni kell, szó szerint feldarabolva a beleit, és így a hosszú élet ritka. Házilányok, varróasszonyok, minden ilyet tessék gondosan elzárni, kidobni! Játékra egy szőregér alkalmasabb, de úgyis megtalálja azt, ami neki tetszeni fog. Jó szolgálatot tehet a kaparófa, fel lehet csavarozni az ajtófélfára például, és akkor a körmeit nagyobb eséllyel azon fogja élezni, nem a Klippan kanapén.

Mit adjunk enni a cicának? Amíg nem váltott fogat, addig kölyökkaját. Konzervben lehet kapni kifejezetten kiscicának valót. Kölyöknek ne adj száraztápot, csak azután, hogy már rendes fogai lesznek. Felnőttnél szóba jöhet a Kitekat, Friskies, Whiskas, Felix. Darling, vagy az alatt már a nem ajánlott kategória. A macskatartás sem a legolcsóbb hobbi, ha nincs rá keret, gyűjts inkább szalvétát, de ne az állatokon spórolj, de elkényeztetni sem kell az ötezer forintos kilónkénti árú űrtápokkal. A jól tartott házikedvenc egyrészt kevesebb bajjal jár, kisebb az orvosnál hagyott összeg, másrészt neked is jobb látni egy megelégedett állatot, mint egy beteges gebét.

Mit ne adjunk enni? Házi kosztot, emberkaját, disznóhúst, fűszeres ételt, csokoládét ne. És az se jó megfejtés, ha odadobálod neki a csirkecsontot, hadd ropogtassa. Ugyanis ennek könnyen lesz az az eredménye, hogy vagy a foga közé szorul a szilánk, vagy a torkán akad, vagy elreped, letörik a foga. A csont nem a macskának való. Babona, hogy beépül, mint kalcium. És ne adj neki tejet sem. A macska étrendben nincs semmi tejtermék. Ugyanis csak össze fogja fosni tőle magát. A macskakonzerveket úgy állítják össze, hogy abban megvan minden, ami kell a cicának. Legyen az elég. Lakásban ez egyértelműbb, de ház körül tartott cicánál is azt javaslom, hogy ne apellálj arra, hogy ha éhes, majd fog egeret, vagy madarat. Ez csak a betegségek forrása lesz, ráadásul ott a veszélye, hogy mérgezett állatot eszik, amitől ő is bajba kerülhet.

Én télen reggelire konzervet adok (négy macskámnak egy 400-as elég), estére pedig szárazat. Nyáron fordítva, hogy a melegben a hús, ha véletlenül a tálban hagyja, ne romoljon meg. Ha egy cicád lesz, mennyiségben elég lehet az alutasakos is, de ha lefedve beteszed a hűtőbe a konzervet, több napra is eloszthatod, árban jobban kijössz. Száraznál még szigorúbban kell venni a minőséget, ugyanis nem mindegy, milyen és mennyi vitamint, ízfokozót, adalékokat, szóját és egyebet adnak hozzá a gyártók. Ezért lehetőleg diétás, jó száraz kosztot válassz. Ami nálam nagyon bejött, az a Trovet. Állatorvos ajánlotta és hozza, van belőle szőrgombóc elleni, de a legfontosabb a húgyúti betegséget megelőző kaja is. Más cégek is gyártanak ilyen minőségi kosztot, van választék. Nem győzöm elégszer mondani, legyen friss, tiszta víz a tálban a kaja mellett. Ez ugyanolyan fontos, mint az evés, mert a kis állat könnyen kiszáradhat, amiből sok esetben csak infúzióval fogod tudni visszakanyarítani. Én jutalomfalatot nem tartok, azok túl vannak turbózva. Ha kedveskedni akarsz, pár szemet a szárazból simán használhatsz jutalomfalatként is. Ajánlom a Zooplus oldalát, sokféle ételfajta közül válogathatsz, házhoz is hozzák, minden van náluk, ami a macskához kellhet. És olcsóbb, mint a hazai árak. Nagyobb tételben érdemesebb tőlük venni, ha van hova tenned a készletet.

Legközelebb az orvosi dolgokról írok majd, de egyet nem tudok eléggé hangsúlyozni. Csak akkor vigyél haza állatot, ha lesz időd foglalkozni is vele, és ne azért legyen cicátok, mert a gyerek nyafog. Fontos a nevelésnél a felelős állattartás, de a gyerek önmagától nem lesz jó gazdája az állatnak, csak ha tőled is ezt látja. Az állat kiszolgáltatottabb tud lenni egy gyereknél, ezt soha ne felejtsd el.

Legyen hát macskánk

| hegyizsolt

2016-06-16-14.47.20-1

Rövid idő alatt több barát, ismerős is a macskákról kérdezett, mint úgymond tapasztalt macskatartót, próbálom néhány poszt erejéig összeszedni, amit tapasztalatként összeszedtem az elmúlt 19 évben.

A legfontosabbat mondom elsőre: a macska 10-15 évig is élhet. Vagyis ezzel számolj, tudod-e vállalni, hogy ez alatt az idő alatt nincs hosszú távoli utazás, nincs elfelejtettem vizet adni, majd holnap megetetem, az állat törődéssel és felelősséggel jár. És pénzbe kerül a fenntartása, kaja, orvos, technikai felszerelések. Na meg időbe, ami azt jelenti, hogy ha napi 12 órát vagy mondjuk távol, akkor a cicád nem lesz boldog. Ha csak kis kétséged is van magadat illetően, akkor járj olyan barátokhoz, akiknek van cicája, szeresd őt.

A kérdés, ami sok mindent eldönt, hogy van-e már bármiféle állat, de főképp macska ott, ahová az új szerzemény kerül. Ha van, akkor az alábbiak sok újat már nem fognak mondani, de ebben az esetben még fontosabb, hogy az új állatot, mielőtt hazavisszük, állatorvos (vérvétel és elemzés útján) ellenőrizze le, nehogy a három rettegett macskabetegség valamelyikével a már meglévőeket is megfertőzze. Ezek a fertőző hashártyagyulladás (FIP), leukózis (FeLV) és az immunhiányos betegséget okozó vírus (FIV). Sajnos ellenük 100%-os védelem nincs, és a kinti macskák többsége valamelyikkel fertőzött lehet élete során.

Fontos az is, hogy kertes házba, vagy lakásba kerül-e a cica. Bizonyos lakásméret alatt ugyanis nem csak kutyát, de más állatot sem szerencsés tartani. A fajtatiszta tenyészállat inkább zárt térbe való, részben mert kényesebbek a környezeti hatásokra, részben pedig elég drágák, és kelendőek – a macska pedig könnyen kóborol, vagy ellophatják. Pénzért állatot csak megbízható, ismert tenyésztőtől vegyünk. Tudom, egy-egy kölyök 50-100 ezer forint is lehet, de a tenyésztés kényes dolog, és egy belterjes alomból jó esetben olyan jövevényt kapunk, akinek viselkedése és felépítése, mentális és fizikai képességei igencsak változóak lehetnek. Én a brit macskák nagy szerelmese vagyok, majdnem vettem is egyet, de végül úgy voltam vele, hogy nem reszkírozom meg ezt a dolgot, és inkább házi macskáink lesznek.

Ismerjük meg a gazdát, ha lehet, akkor válasszunk, amikor még van miből. Fiút, vagy lányt? A kérdés jogos, bár nagyon nagy különbséget nem tapasztaltam közöttük. Én az ivartalanítás híve vagyok, több okból is. Egyik, hogy a macska fogyóeszköz, ha űzi a vágy, akkor főleg. Lakásban szenved, kertből szökik. A kandúr viharos nemi életet él, és utána elég komoly veszteséglistával állít haza, néha hetek múlva csak. Tegye fel a kezét, aki félszemű macskára vágyik. A nőstény kevésbé messze kódorog el, és vívni se vív annyit, viszont a herélés egyszerűbb és hamarabb gyógyul, mint a miskárolás. Női és férfi macskánál is igaz, hogy a párzás során szerzik a legtöbb betegséget, a fent említett hárombetűs rémeket is, és a sokak által rettegett nyervákolás, jelölés sem mondható pozitív hozadéknak. Tehát herélni és miskárolni, amint lehet. Egy kivétel van, ha kíváncsiak vagyunk és él bennünk egy rejtett Attenborough. Mert ebben az esetben csaj macskánál egy alom felnevelését jó megvárni. Nem a macska miatt, hanem mert érdekes és szép, már ha nem eszi meg a kölykeit, de az ritka.

Ne akard túl hamar elhozni az állatot a gazdától. A legtöbbet az anyjuktól és egymástól tanulnak. Olyat is, ami neked lesz fontos, hogy például játék közben a karmukat be kell húzni. Korán elszakított kölyök szinte biztos, hogy komoly sebeket bír majd okozni neked, akaratán kívül. Bercike 14 év alatt se tanulta meg, hogyan kell karom nélkül szeretni. Vérzünk is rendesen. Mármint nem ő, hanem mi, emberek.

Meg foglak lepni most, mert paradoxonnak tűnik, de ha azt szeretnéd, hogy viszonylag épségben maradjon a lakás, jobban jársz, ha testvéreket hozol a házhoz. Kevesebb bajod lesz, ha két macskád van egy alomból, mert egymással játszanak, egymást gyepálják, ami látványnak is rendkívül szórakoztató, és így nagyobb esélyed van rá, hogy a polcokon lévő dolgaid megmaradnak az utókornak, mert nem fognak unalomból rosszalkodni, energiáikat egymáson vezetik le. Ha azonban azt szeretnéd, hogy ölbe ülős, bújós kis vakarcsod ne tágítson mellőled, tehát ha a függő viszony híve vagy, akkor ennek nagyobb esélye lesz, ha egy cicád van csak, viszont ő ki fogja követelni magának a teljes és osztatlan figyelmed. Azzal nem árt számolni, hogy a macskák jellemes lények és erősen öntörvényűek, úgyhogy fenti állítások alól néha akadnak kivételek.

Végül: én a menhelyi beszerzésnek nem igazán vagyok híve. Csak akkor, ha igazoltan az állományukat orvos látja, és elvégzik az állatok ivartalanítását. Tehát csak ilyen helyről hozzunk el cicát, ha már a macskához jutás örvén jótékonykodni is szeretnénk, mert hiába a sok szívhez szóló facebook kampány, mégis csak nekünk kell majd sok éven át együtt élni vele, nem mindegy, hogy ebből mennyi telik orvosi várószobákban.

Vannak persze extrém esetek is, amikor mellénk szegődik a cica, utcán, kiránduláson – ezek kitüntetett pillanatok. Nem biztos, hogy minden ilyen állatot haza kell vinni, de azt jó tudni, hogy mindig a macska választ magának gazdát. Ezt akkor is jó szem előtt tartani, ha ismerőstől akarunk választani. Ezért is jó, ha van miből, figyeld meg, melyik hogy viszonyul hozzád, követ, figyel, vagy tojik rád, netán menekül, következtethetsz ebből arra, hogy te vagy-e az ő embere. Legközelebb a macska hozzávalókról lesz szó.

Magyar Posta tapasztalatok

| hegyizsolt

2016-11-12-17.37.52

Ez a bejegyzés lassan két éve született, de ma pont ugyanannyira aktuális, mint akkor, semmi sem változott, így áthoztam a régi blogról ide.

Sok mindent rendelek netről, ennek több oka is van, részint mert egyszerűbb, mint buta és/vagy unott boltosokkal kontaktolni, részint mert a netes rendelésben van két heted, amíg meggondolhatod magad és indok nélkül visszaadhatod a portékát, ha nem vált be. Csak egy gond van, a házhoz szállításnál ritkán válogathatsz, és ha a Magyar Posta a kisorsolt szállítód, baj lesz. Mert a postaszolgálat bajos.

Rendeltem könyveket a Bookline-nál, egy napos szállításra. Karácsonyi ajándéknak, még időben, novemberben. Kaptam is SMS-t a Postától a szállítás napjáról, hogy 8-17 óra között várjak itthon, jönnek.

postasms

Vártam. Nem jöttek, így felhívtam őket. Hát, ők nem is látják, hogy futárnál lenne a holmi, de másnap biztos jön, várjak újra. Vártam, nem jöttek, második nap. Harmadik napon felhívtam a postát is, a bookline-t is. Egyik sem volt korrekt, a posta szerint valahol még az elosztóközpontban van a csomag, de nem tudnak többet, Bookline szerint meg ez már nem az ő saruk, ők átadták, ennyi, csináljak, amit akarok. Reklamáltam, hiszen három nap volt már, amíg hiába vártam, Bookline nem is fütyült rám semmit, Posta írta, majd válaszol.

Jött is válasz, egy hónapra rá – miszerint igen, ők hibáztak, de mivel nem én vagyok a megrendelő, így nem kártalanítanak, ők a Bookline-nal állnak jogviszonyban, verjem ott az asztalt. Írtam választ, hogy nem fogadom el az érvelést, gondolom újabb 30 nap múlva majd válaszolnak valamit.

posta

Más. Rendeltem az Amazonról csomagokat, szintén karácsonyra. Egyik kevés híján egy hónapig utazott, épp, hogy ideért, egy elveszett teljesen, Amazon visszafizette, egy még most is úton van, fene tudja merre jár, nincs tracking hozzá. Oké, Amazon majd visszafizeti, ha nem kerül elő, de érted, ajándék lett volna, cseszhetem az egészet, oda az öröm.

A Népszabadság beszántásakor előfizettem a Magyar Nemzetre. Napilap kell. Egészen év végéig megjött rendesen, de januártól már zavarosan kapom, kettőt elvesztettek, amikor megjön, akkor is már 9 óra elmúlt, holott 7-ig ide kellene érnie, mint megtudtam, mikor ma reklamáltam, de szólnak a postásnak, hogy legyen fürgébb, csak hát a tél, csúsznak az utak. Érted, tél van, és ez itt nagyon meglepő, kábé, mintha Sydneyben esne a hó.

A postásról. A régi normális volt, kedves és rugalmas, nem volt gond. Kábé egy éve új postásunk van. A régi motorral járt, ez teker. Ő dolga. Karácsony előtt vártam csomagot, jött is a fickó, és hozott egy papírt helyette, menjek be, vegyem a Postán át, mert óriási a csomag, nem tudta kihozni. Bementem, bár fura volt, 4 db LED izzó volt a csomagban, annyira nagy nem lehet. Nem is volt az. Cirka 15x15x15-ös dobozka. Elhoztam, a dobozt a kuka mellé tettem. Két nap múlva jön a muki újra, hoz valami ajánlott levelet, miközben átveszem látom, hogy a bringa kosarában egy pont ilyes dobozka csücsül. Mondom, te figyelj, pont ilyen csomagot nem hoztál ki két napja, hogy van ez? Ó, az nem, az óriási nagy volt. Mondom, várj haver – és kivittem a dobozt. Hát, ööö, a főnöke nem ekkorát mutatott neki, hogy vigye ki, az nagyobb volt. Most akkor hogy is van ez? Rendelsz házhoz szállítással valamit, de ha a postásnak nincs kedve, akkor nem viszi ki, battyogj be a postára?

Hallom, hogy ugyan voltak fennakadások, de már minden rendben, néhány kóbor kolbász és hurka még lehet, hogy a logisztikán dekkol, de amúgy már fut a szekér rendesen. Kedves Posta, te hazudsz. Semmi nincs rendben és hülye, aki veled szállíttat, és a tapasztalatok alapján innentől az lesz, hogy ha veszek valamit, nem csak az árát figyelem, meg a garanciát, de azt is, kivel szállíttat a cég, és ha veled, akkor bukta az üzletet, nincs megrendelés. Mert téged Posta be kéne szántani, úgy, hogy az összes alkalmazottad, vezetőd, mindenki, akinek köze volt hozzád, soha munkát ne kapjon ebben az országban. De tudom, fideszes haveroké vagy, így nem hagynak az út szélén. Megúszod, ahogy a többi is.

nemajanlott

Útfelújítási módi Szentmihályon

| hegyizsolt

2018-07-13-20.46.39

A kerületünkben felújítják a Csömöri utat. Volt már ilyen, akkor a kifelé, most a város felé vezető oldal burkolatát javítják.  Éveket kellett rá várni, de meglesz. Valamikor. Mi a főútról nyíló viszonylag csendes mellékutcában lakunk, 30-as sebességkorlátozás, fekvőrendőrök, hívhatjuk lakó- pihenőövezetnek is, ha már a tábla mondja.

Ma elkezdtek zúgni a favágó gépek. Gondoltam, végre észrevették, hogy a fák koronája belenőtt a villany és egyéb drótos közművek kábeleibe, ezt oldják meg. Kimentem megnézni, mit ügyködnek, fura volt, hogy nem a tetejét vágják. Beszédbe elegyedtem a fickókkal, nem csak a favágás mikéntje okán, el is akartam menni kocsival, de a kapukijáróm elé dobálták az ágakat.

A melósok elmondták az okot. Ahhoz, hogy a buszok járhassanak, mivel a Csömörin a megállókat is újra kell építeni, így beterelik őket ide a mi kis mellékutcánkba. Emiatt úgy visszavágtak mindent, hogy elsírod magad, ha meglátod. De, mikor kérdeztem, hogy oké hapsikáim, ha már nyírjátok a fámat, a villanyvezetéket és utcai lámpát is kiszabadítjátok, ugye, akkor az volt a válasz, hogy azt már nem, nem tehetik, csak az áramszolgáltató, ők csak a busz miatti részt, az úttükröt, hogy elférjen majd a jármű. Így most a fák úgy néznek ki, hogy konkrétan az út felől semmi se maradt, csak csonk, felfelé meg összenőve a drótokkal. Bravó.

Kérdem meddig lesz ez így. Mondják, egy hónapig. Gondolom az egy hónap alatt frankón leamortizálják az úttestet, majd minden marad így, hogy lehessen egy kábé felújított Csömöri, ami majd gondolom télen felfagy jól, ahogy szokás errefelé, és két év múlva kezdhetik újra. Zárójelesen, a mi utcánk az egyik legszűkebb, hogy miért erre esett a választás, nem tudjuk. És nem, nem volt lakossági fórum, sem nem volt tájékoztatás, semmi, az Önkormányzat erről hallgat.

Tudni kell még a Pálya utca ezen részéről, hogy jó sok évvel ezelőtt betemették az árkokat. Nem úgy, politikailag és emberileg, hanem valóságosan. Majd ráaszfaltoztak az út tetejére. Találd ki, mit felejtettek el beépíteni. Ha az esővíz elvezető csatornára és lefolyókra tippeltél, nyertél. Így ha esik, azon szerencsés lakótársak, akik disznók, kakasok és kutyák helyett kacsákat tartanak a kertben, jól jártak. A többiek kevéssé, minden esőzésnél bokáig állsz a vízben a kert harmadáig, mert a házak felé lejt minden.

Már csak arra vagyok kíváncsi, hogy hol lesznek az utcánkban a buszmegállomások, mert hogy nincs olyan ház, ahol ne lenne aktívan használt kocsibejáró. Gondolom terepszemle se volt, csak egy google maps, vagy mit is beszélek, valami Magyarország domborzatai és vizei föcitérkép, ebből voltak okosok a helyhatósági urak, vagy a BKK-nál, mikor kijelölték a kerülőutakat.

Csak a macskáim féltem, a fát már nem. Szegény állatkák nincsenek a nagy forgalomhoz szokva, simán kifekszenek az úttest közepére, ha jó az idő. Remélem nem esnek áldozatul, mert ha igen, a hullájukat megetetem valamelyik kihízott öltönyös elvtárssal.

Kompország keletre hajóz

| hegyizsolt

2017-01-20-15_35_38

Ahogy látom, a kormány vezetése a Magyar Idők sorvezetőjéből dolgozva most azokkal számol le, akik bár jó káderek, de nem elég keményvonalasok, baloldali elhajlók úgymond. Ókovács az Operában áll vesztésre, Hammerstein Judit pedig a Balassi Intézet éléről távozott, de mondhatnám azt is, hogy kirúgták, mert liberális írókat is könyvfesztiválra vitt. Az Akadémia is rövid pórázra lett fogva, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az NKA, de az MMA is kapott selyemzsinórt,  és gondolom, ez csak a kezdet. 

Közben megválasztották Erdogant újra, ő elnöki kormányzásra vált, elsőként Orbán gratulál neki ehhez. Személyesen. Vigyázó szemünk Ankarára kell vessük – azt hiszem, ha azt fürkésszük, milyen is a magyar jövő, akkor a modell török. Persze, kis orosz fűszerrel. 

Jó, most még mondatod, hogy de hát az Unió nem engedi, és lehet ebben persze reménykedni, de ez is csak addig igaz, amíg az Unió az, aminek gondoljuk, amihez csatlakoztunk. És az olasz, osztrák szembeszállás, Merkel gyengülése, de még akár a Brexit botránya is olyan üzenet, ami a mi sorsunkat illetően is számít. Vedd hozzá, hogy ha nem a hetes cikkellyel, akkor máshogy, de valami büntetést csak fogunk kapni a sok elloptt euro milliárdért, és a felzárkóztatásunk is a végéhez közeledik. Ha a pénzcsapot elzárják, vagy csak csöpög, kevés érv marad az uniós tagság mellett. 

Na nem, mintha olyan nagyon fel lennénk zárkózva, a forint zuhan, és ez nem nagyon zavarja a fiúkat, mintha valami tervezett leállás lenne, mintha indokokat keresnének, mintha a Stop Soros és a CEU után az lenne a mesterterv, hogy az Uniót kell térdre rogyasztani. Putyin, Erdogan jó haverok, a családi bizsu már náluk, kompország keleti vizekre hajóz.

Ezek még csak mozaikok. Az ország megosztott és megfélemlített, az elhárítás működik, akik a választások előtt kritizáltak belülről, vagy nyitottabb szellemben gondolták megvalósítani a NER-t, azok leszálló ágba kerültek, és jó, nincs Gulag, de nem is kell, a félelem is elég, mint ahogy az izmok edzésére is elég csak gondolni fejben, hogy bekövetkezzen a gyarapodásuk. 

Az ember mindig azt hiszi, nincs lejjebb, de gondold csak meg, ha minden multi kiszáll, ha nincs sajtó, ha nincs civil kontroll, ha nincs piac és verseny, akkor mi is lesz az akadálya annak, hogy az a kerítés ne csak délen épüljön meg, hanem körbevegyen, hogy ahogy a tévészolgáltatóknak megmondták, milyen sorrendben szerepelhetnek a tévéadók a csomagodban, azt is megmondják, hogy az internetes tartalmak közük mi az, ami elsőbbséget élvez és mi az, ami mondjuk modemesnél is lassabb sebességgel csordogálhat, ha egyáltalán. 

Ez a jövő már volt egyszer, körbefordul a múlt, de van rá sansz, hogy most az egyszer túlfeszíjük a húrt – énekelte a Sexepil a 80-as években. Ők bizakodóak voltak, mert hittek, hogy a húr túlfeszíthető. Szerintem már nem, ez már a helyi nirvána, szóma, ha mondom, segít a gondon, a nép java napi agymosást kap. Mennyi időnk van még? Szerinted?

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=VL6ptq_heDI&w=1280,&align=center]

A 2012. 06. 07.-én készült felvételen Zsolt is látható középen a közönség soraiban

Billy Elliot, a botrányos

| hegyizsolt

billy-1

Miután a nyelvében élő népnemzeti média lehozta, hogy skandallum van az Operában, majd levették az előadásokat, később visszatették, jóárasítva a jegyeket, gondoltam úgyis uborkaszezon van, nézzük meg, milyen is Sir Elton Hercules John musicalje a Billy Elliot az Erkel színházban. Nem vagyok célközönség, mert a musical számomra pont annyira idejétmúlt, mint az operett, de míg utóbbira hat lóval se vontatsz el, egy popzenés darabot még csak kibírok, írni meg úgy érdemes, ha láttam is.

Az Erkelben még soha nem voltam, nem követtem a sorsát nyomon, pedig ha megteszem, tudtam volna, hogy ez egy úgynevezett népopera volt, így talán meg sem lepődöm azon, ami a mai matiné előadást megelőzően fogad. Az előtérben sok gyerekkel várakozó család, mi túlöltöztük a farmernadrág-ing kombóval a többséget, a plakátszerű papírmasé figuráknál lehet fotózkodni is, kicsit vásári, de belefér. A nézőtér kifejezetten ronda, benn hangzavar, olyan, mintha valami termelési értekezlet báljára érkeztünk volna. Fura.

A darab története röviden annyi, hogy Margaret Thatcher idején, 84-ben a bányászok sztrájkja alatt egy kisfiú bokszedzés helyett táncórákra jár, amit előbb ellenez csonka családja, majd miután a sztrájok értelmüket vesztik, apa mégis elkíséri fiát a királyi balett vizsgájára, ahol a srác végül felvételt nyer, beteljesülnek az álmok, balettozhat a bányászfiú. Nem mondanám nagyon eredetinek, a korról volt jobb film is, itthon Büszkeség és bányászélet címen futott, eredetije 2014-ben a Pride címet kapta. Na, ha azt vitték volna színre, nyilván a kormánysajtó porig égeti az Erkelt.

A szereplőkről én most nem fontossági sorrendben fogok írni, ugyanis ketten közülük kiemelkednek a csapatból. Az egyik a Billy barátját játszó Sütő Zalán. Amikor színen van, viszi a figyelmet. Vicces, laza, könnyed. A másik színész Mr. Braitwaite, azaz Ömböli Pál. Mackós alkata ellenére is karakteresen táncol, humoros, hiteles, Németh Kristóffal ellentétben nem ripacskodással oldja meg a szerepet, úgy van jelen, hogy közben hagyja érvényesülni partnereit is. A többiekről javarészt azért nem tudok mit írni, mert a munkájukból mindaz, amit szövegben, énekben kellett volna átadniuk, elvérzett Ditzmann Tamás és csapata kezei között.

A darab több, mint felét legfeljebb akkor tudod értelmezni, ha nézed az angol nyelvű kivetítőt, mert a szövegből egy szót se érteni. Nem tudom, hogy a probléma gyökere a terem rossz akusztikája, vagy a tehetségében problémás technika, nekem gyanús Ditzmann Tamás hangmérnök, mert ha a hely adottságai rosszak, azokon valamennyit lehet segíteni, viszont az, hogy az ének- és beszédhang ennyire leváljon a zenekarról, hogy cirka 500 Hz alatt semmi se szólaljon meg, az a hangtechnikus bűne. Nem túlzás azt állítani, hogy Ditzman és csapata agyonverte a műsort, hiába dolgoznak a szereplők, hiába a fény, az effekt, hiába lelkes a közönség, botrány, hogy a szöveg egy táskarádió hangminőségét se érje el. Voltam már jó pár előadáson, a Víg vagy a Nemzeti sem jó akusztikájú hely, de ez úgy hangzott, mintha szabotázs lett volna. Érted, a zenekar kábé megszólal, a színészek meg nem? Szájról olvassunk, vagy mi?

A szövegkönyvet Bárány Ferenc és Puller István fordította. Nem tudom, hogy időhiány vagy mi az ok, de abból a néhány mondatból, amit érteni lehetett az jön le, hogy a szöveg énekelhetősége másodlagos. Kényszeresen mai akar lenni, de kábé úgy, ahogy Rózsa Gyuri képzelte a rap-et a Sztárban sztár műsorában. Vagy meg kellett volna találni a valódi 80-as évek szlengjét, vagy tudatosan mai szövegre cserélni a régit, de így nem tudni, ki a célközönség, akinél a poénoknak ülnie kellett volna. A buzizás pedig oktalanul bántó, leválik a szövegkörnyezetről, nem életszerű, hogy egy bányász ismerje Nureyevet, és azt, hogy meleg volt vagy sem.

Ez az Elliot egy non-replika előadás, azaz nem egy az egyben az eredetivel passzol. Így került bele az álom-balett betét Csajkovszkijjal, és így lett kevésbé hangsúlyos Billy és Michael barátsága. Sokan írnak róla úgy, hogy ez egy gyerekdarab, de szerintem 18-as karikás, és nem, nem a képzelt meleg propaganda miatt, hanem mert a dekódolásához szükséges némi történelmi ismeret is.

Összességében egy jó szívvel ajánlható nyári darab lenne ez, akár a 4-est is elérhetné, de most bajban vagyok, mert a hangminőségtelenség okán fene se tudja, ajánljam-e vagy sem. Olyan sok ember munkája van benne, a gyerekek annyira lelkesek, hogy mégis. Menj el, nézd meg, szórakoztató – és reméljük, a nyár elég lesz arra, hogy új hangtechnikus után nézzenek. A jobber sajtónak meg nyilván nem a minimálisnál is kevéssé jelen lévő esetleges, vélelmezhető meleg szállal van baja Michael esetében – kérdéses, hogy valóban ez volt a szerzői cél (Eltondzson is buzi, csak szólok), vagy csak a gyerekek szokásos nemi szerepektől még mentes játékát mutatta be -, hanem az, hogy elhangozhatnak olyan szavak, mondatok, mint szolidaritás, éld meg az álmaid, légy önmagad. Ez nekik túl sok, skandallum, de nyíltan inkább a melegségre fogták, abba nehezebb belekötni, az ma trendi, ahogy azt a családügyi államtitkárnő is kifejtette, de ez már egy másik mese, nem kezdek bele.

update: Ditzmann Tamás megjegyzést fűzött a fentiekhez, a beszélgetést a régi zen-taxi kommentekből változtatás nélkül közlöm.

Kedves Hegyi Zsolt!
Megtisztelő, hogy ilyen sokat szerepelhetek az írásában!
Az Opera részéről hiba, hogy engem tüntetnek fel mint hangmérnök, de ez ebben a formában nem igaz!
Az Operában valóban én mutattam be, illetve csináltam az előadásokat, valamint kitaláltam a megszólalásokat, arányokat, kialakítottam a “sound design”-t …stb ( nem untatom a részletekkel).
A visszajelzések alapján nem sikerült rosszul, sőt, sok dícséretet kaptunk, melyekben a hangra is pozitív kritikát kaptunk.
Az előadás Erkel Színházba költözése folyamán, az addigra beállt paraméterek, programok …stb, konvertálva lettek az intézmény által vásárolt (új beszerzésű) eszközökre.
A Színház hangosítóinak minden információ, szövegkönyv és egyéb szükséges tudás át lett adva. Betanítás megtörtént ( megjegyzem, hogy ez a folyamat már az Operában elkezdődött – ez talán azért fontos, hogy kizárjam az átvételre szánt idő szűkösségének lehetőségét).
Ezután az Opera saját erőből kívánja megoldani, így én nem tudok a jelenlegi állapotokért felelősséget vállalni.
Ezek fényében kérnék változtatást az írásában.

válaszom:

Kedves Ditzmann Tamás, köszönöm, hogy megtisztelt kommentjével, melyet írásom alá betettem változtatás nélkül. Néhány mondatban engedje meg, hogy válaszoljak.

A Billy Elliot kiadványaiban és webes felületén ön van feltüntetve hangmérnöknek, az, hogy az Erkelben nem ön dolgozik a hanggal, nem derült ki, ezért emlegettem önt.

Készséggel elhiszem, hogy az eredeti Operában elhangzott előadás működött, de amit most az Erkelben hallhatunk, az akkor fentiek szerint eltér attól, amit ön betanított. Viszont mivel az ön neve alatt fut a műsor, így talán érdemes lenne nyomon követnie azt, mi és hogy szólal meg, mert sajnos csapnivalóan rossz a hangosítás. Ez az ön renoméjának éppúgy árt, mint az előadásénak. És direkt nem mondom azt, hogy a nevét vetesse le a műsorfüzetről, mert a cél az kellene legyen, hogy a néző minőséget kapjon. Tudom, mikroportot nem egyszerű jól megszólaltatni élő zene mellett, de azért nem gondolom, hogy megoldhatatlan feladat volna.

Kérem tegye meg, hogy a nézőtérről meghallgatja a darabot (azért írom ezt, mert tudom, hogy pl. a Víg nézőtere és a hangosítói pult akusztikai viszonyai erősen eltérőek, de a néző, mint én is, a nézőtérről kapja, vagy nem kapja azt, amit vár.)

Ditzmann Tamás válasza:

Kedves Hegyi Zsolt!
Az Operának felajánlottam a segítségem ( semmi jogviszony nem áll fent az Opera és köztem), amennyiben erre nem tartanak igényt, úgy kértem őket, hogy a nevem vegyék le a címlapról!
Levették!
Nézőként nincs jogom beleszólni a hangosítók munkájába, tehát nem is teszem ( nem gondolom, hogy jó döntés született, de el kell fogadnom).
Üdvözlettel,
DT

FAK Klub és kolbász

| hegyizsolt

kolbasz

Írtam a találkozómról Attilával, akkor a helyről, ahol ettünk, ittunk, nem esett szó, pedig jó volt nagyon. Fekete Arany Klub, azaz FAK, a Bartók Béla úton, aminek a jellegzetessége, hogy úgymond olajosok csinálják (nem csak) olajosoknak, tiszta Dzsokijúing az egész. Belül fekete és narancs az alap színek, a berendezés ötletesen utal a kőolajra, a bányászatra, olyannyira, hogy a Bányász múzeumnak is van mini tárlata. Csapon kézműves sörök, kapsz kóstolót, hogy eldönthesd, mit szeretnél, persze vannak más italok is, jó időben ki is ülhetsz, nézhetsz kivetítőn meccset, a személyzet kedves, a főnök, Palásthy György (hívóneve medve) és csapata lelkes.

Nem csak a sörök voltak jók, de finomat ettünk, pedig nem lehet melegkonyhát tartani a lakók miatt, de a FAK csapat megoldotta ezt is például zsíros kenyérrel, vagy magyaros tállal. Maga Medve hozta a hozzávalókat, Békési húsárut, töpörtyű, szalonna, sonka, kolbászok, paprika, hagyma – és akkor itt kell beszéljek a szilvalekváros kolbászról, amit a képen látsz fenn. Na az, az fe-no-me-ná-lis. Be kellett szerezzünk a Kamrából a Nagydiófa utcából, bár a csepeli piacon is kapsz, ha szeretnél, de a Kamra közelebb volt. Jó hely, kell menni oda máskor is.

Így érnek össze a dolgok. Van egy jó pub, ott kényszerűségből megoldás kell az ételre, lesz hozzá jó beszállító, és a kedves kiszolgálás okán az ember elkezdi keresni, hogy mit is evett, mit is ivott, hátha otthon is lehet majd ilyet. Nem kell ehhez hungarikum őrület, nem kell fine dinning, sem vendéglátós családi hagyomány – a FAK-ban javarészt mindenkinek a MOL-hoz volt köze, olajhoz, gázhoz, szénhez, nem a fakanálhoz – csak kis megszállottság. És jön a heppiend. Vagyis jönne, ha nem Magyarországon élnénk.

A hely ugyanis a dolgok mostani állása szerint bezár július közepén. Ahogy oly sok más kezdeményezés arrafelé. Mert az oké, hogy valaki kitalálta, hogy a Bartókból legyen budai plázs, galériákkal, éttermekkel, minden jóval, csak valahogy az egész nem állt össze. Nyilván ez annak is köszönhető, hogy nincs ott semmi olyan nagyobb helyszín, amiért amúgy odamennél, és ha már ott vagy, korzóznál, márpedig ha egy utca a semmiből semmibe vezet, nagyon kell akarni, hogy te ott akarj sétálgatni. És a metró bár segítség, de ehhez az is kellene, hogy például a helyek tulajai, bérlői összedugják a fejüket, közösen gondolkodva találják ki az egész arcát és irányát, másrészt hogy legyen annyi erő, hogy ne abba botolj bele lépten-nyomon, hogy ez is zárva, az is zárva, mert ez ront az összképen.

És a legfontosabb, hogy ha az önkormányzat a főbérlő, a tulaj, akkor ne egy-két évben gondolkodjon, és mondjuk a bérleti díjakat úgy állapítsa meg, hogy ne rövid megtérülést akarjon, hanem azt, hogy gyökeret verhessenek ott különféle dolgok, helyek, kultúrák, hogy a nép valóban odaszokhasson. Ezt külföldön úgy csinálják, ha rehabilitálni akarnak egy körzetet, hogy az adott önkormányzat, vagy akár az állam a saját tulajdonát úgy adja oda, hogy akár még adókedvezményeket is ad a bérlőinek, segít, amiben tud, csak álljanak fel, induljanak be, legyen élet, forgalom, hír, ráér kasszírozni majd, ha már van miből és kitől. Mondanom sem kell, a viktoriánus világ nem ilyen.

Én nem vagyok olajos, sem bányász, de drukkolok, hogy legyen valami megoldás a folytatásra, akár ott, akár máshol, kell ilyen hely, mint falat kenyér. Mert itt nem az történt, hogy egy outsider kitalálta álmatlan éjszakán, hogy milyen kocsma nincs még, hol a piaci rés, és terveztetett egyet, hanem szakmájukból adódóan megszállottak szerettek volna valamit létrehozni, valami maradandót, átadni a saját élményeikből, megosztani saját kultúrájukat, ismeretet is terjeszteni és ezzel saját hivatásuknak is rajongókat szerezni, és ez már eleve biztosította azt is, hogy ne rövid távban gondolkodjanak, hogy szeressék, amit csinálnak és higgyenek benne. Ez ritka, úgyhogy folytassa, Medve!