Temetni jöttél?

262329
fotó © Tóth Gergő

Göncz Árpád meghalt, eltemettük. Sokan gyászolják, még többen vele temették a demokráciát és a köztársaságot. Sőt, van olyan elmebeteg, aki már újratemetést szervez, mert jelen volt Orbán Viktor, és ez skandalum. A gyász helyénvaló, fontos, de semmi másban nem értek egyet.

Kezdjük a legegyszerűbbel, Orbánnal. Ne játsszunk nyuszikásat, hogy van-e rajta sapka vagy nincs. Ha nem ment volna el a temetésre, az lett volna a baj, hogy micsoda bunkó, ha felül a többiek közé, akkor az, én meg azt mondom, életében először olyan döntést hozott, ami az egyetlen méltó megoldás volt, mint a népmesében a bíró lánya, aki hozott is ajándékot meg nem is – ott is volt, meg nem is. Tudta, hogy most először olyan helyzetben lesz, ahol nem veszik majd körül a burzsoá nyugdíjasok és az agyhalott egyetemisták, se békemenet, csak pár TEK-es, ahol legfeljebb feleségébe kapaszkodhat, és kapaszkodott is, és csak a demokraták jóindulatán múlik majd, inzultálják-e. Szerencsére nem tették. Az a néhány megjegyzés, ami elhangzott, természetes és érthető volt. És nem ült fel a színpadra Kopipészt Pali, Morális Sólyomszem, Áder, Tarlós és a többi közé, és ebben volt önreflexió. Érdemes lenne helyén kezelni, eltenni emlékbe ezt a pillanatot, mert fontos az orbánizmus életében, de túllépni rajta.

A másik, bonyolultabb kérdés, Göncz mellett kit-mit eresztettünk sírba és mikor? A Köztársaságot az elmúlt évek alatt már párszor eltemettük: amikor hagytuk lecserélni a tér nevét, amikor hagytuk az Alkotmány helyére barkácsolni az Alaptörvényt, amikor hagytuk, hogy ellopják a nyugdíjvagyont, az egyetemek autonómiáját, a kórházi ágyakat, amikor hagytuk, hogy ne legyen más megoldása uszkve egymillió embernek, mint az emigrálás, azaz minden olyan esetben, amikor megszüntettek, felülírtak olyan dolgot vagy eszmét, ami a Köztársaságot a magántársaságtól megkülönbözteti. De csak rajtunk áll, hogy lesz-e negyedik köztársaság, vagy sem, és ha igen, mikor.

És a demokrácia? Vele mi van? Temettük-e, temessük-e? Temettük már azt is sokszor, és temetjük minden nap, újra és újra, például akkor, amikor bemegyünk a lopott trafikba cigiért, amikor CBA-ban vásárolunk, amikor lenyeljük, hogy a gyereknek év közepéig nincs tankönyve, vagy éhezik, amikor Sándor Máriára dudálunk, ahelyett, hogy melléállnánk és tartanánk a tábláját a hídon, és egyáltalán: szégyellhetjük magunkat, hogy hagytuk a liberális eszmét ebek harmincadján szétcincálni és elkótyavetyélni, na persze így már nem is fáj olyan nagyon, hogy a miénk illiberális lett.

Szomorú napok ezek, mert az első és eleddig egyetlen Köztársasági Elnökünk hagyott itt minket, és lettünk ezáltal meztelenebbek a királynál is. Egyedül maradtunk, nincs Elnökünk, nincsenek minisztereink, nincs ellenzékünk sem, nincsenek pártjaink, csak rossz és még rosszabb formációk, önjelölt, másodlagos frissességű próféták, és amíg hagyjuk ezt, addig minden nap temetünk és temetünk, egészen addig, amíg rá nem jövünk végre, hogy az elmúlt 25 évet kegyelemből kaptuk, nem hitbizományba, úgyhogy ideje lenne tenni is érte valamit. Az nem elég, hogy az amerikába szakadt megmondóembert (Bartus) olvasod, és hümmögsz vele, mert ő rosszabb bármelyik orbánista zugfirkásznál. Megsúgom, neki az az érdeke, hogy itt minél tovább minél rosszabb legyen, mert ez az egyetlen hajtómotorja mániáinak, és az újságja is csak addig működik, amíg ez a motor hajtja, na meg a gyűlölete, ami nem csak Orbánékra, de minden itthon maradottra egyaránt sugárzik.

Volt egy Milla tüntetés. És volt egy mobiltelefonos. A kettő között csak hőbörgés, morgás. És csak halkan mondom: aki hisz a Köztársaságban, a demokráciában, az akkor sem marad kussban, ha a fél ország Stockholm-szindrómás. Az ne temesse az eszméit, álmait, vagy ha temeti, feküdjön mellé ő maga is. Mert ennél a temetődsinél még az is jobb, ha otthon a karszékben álmodik világot magának, mert addig is van benne remény. Nekem Göncz nem halott, ahogy semmi sem, amiben ő hitt, és amiért bátor volt tenni és kiállni életében.

Friss, új baloldalt!

szivarvanyfegyver

Öt éve várunk arra, hogy mikor jön egy messiás a baloldalon, akinek végre  – hogy nagy szavakat használjak – baloldali értékei és eszméi vannak, aki végre nem a Fidesz kottájából képes csak játszani, aki nem valami ellen, hanem valamiért határozza meg magát, és nem csak formailag, nem csak szavakban, hanem programban és tettekben is. Lássuk, milyennek is kéne lennie egy baloldali vezetőnek és mit várnék egy magát baloldalinak tartó és hirdető párttól. Az alábbi pontok nem fontossági sorrendben íródtak.

  1. A párt vezetői és képviselői (parlamenti és önkormányzati egységesen) a fizetését, vagy annak jelentős részét jótékony célokra – éhezés, szegénység, menekültek – ajánlja fel, folyamatosan, nem kampányszerűen.
  2. A vezetőségében jól láthatóan, nem a huszadik sorban elbújtatva legyenek melegek, cigányok, és jobb összefoglaló szinoníma híján, színes bőrűek is. Nem dísznek, hanem hogy az ő gondolataikat és világlátásukat is aktívan képviseljék.
  3. Nem támogatja az egykulcsos adórendszert, mert az arra jó csak, hogy a gazdagok még gazdagabbak legyenek.
  4. Nem támogatja a közmunkát, helyette kidolgozza a mindenkinek alanyi jogon járó alapjövedelmet, mivel a fejlődő világnak egyre kevesebb konkrét kétkezi munkásra lesz szüksége, a munka pedig jog és nem kötelesség, annak is életben kell tudnia maradni, aki kiszorul a munkaerőpiacról.
  5. Decentralizálja az oktatást és visszatér a bolognai rendszerhez úgy, hogy az oktatás bevételei belül maradjanak a rendszeren. Visszaadja az egyetemek autonómiáját és kidolgozza azt, hogy a szegény ingyen tanulhasson a gazdag pénzén.
  6. Megszünteti a szektorális különadókat, a bankok extra adóztatását, mert ezek mind a lakosságra hullanak vissza. Adókedvezményt ad azoknak a vállalkozásoknak és bankoknak, akik támogatják a leszakadó rétegeket, egészségügyet, oktatást.
  7. Megszüntet minden családi adókedvezményt, mert ez büntető azokra nézve, akik nem tudnak vagy akarnak családot alapítani, helyette visszaállítják a családtámogatást, de csak három gyerekig, az felett ez a támogatás megszűnik.
  8. Az ÁFA-t 20%-ra csökkenti, az alapvető élelmiszerekét pedig 0 %-ra.
  9. Egyszerűsíti a vállalkozás alapítást, és az adózást is, mert bár a vállalkozásoknak kell eltartania az államot, de ez csak akkor működik, ha a vállalkozások működnek.
  10. Leépíti a vízfejű közigazgatást, és minden minisztériumi szintű terület mellé rendel egy civil kontroll szervezetet is szavazati joggal. Egyáltalán és összességében a civil szférát maga mellé emeli a közigazgatásban, oktatásban, kultúrában, mindent velük, semmit nélkülük.
  11. Kiszáll az élsport finanszírozásából, őket a vállalkozások és bankok szponzorálják, a fennmaradó pénzt az egészségmegőrzésre és a tömegsportra költi.
  12. Mindenféle egyház támogatását megszünteti, az adózók által felajánlható 1+1%-ot összevonja, és csak civil szervezetek számára teszi kiutalhatóvá. Az egyházat, mint hobbitevékenységet pénzeljék a híveik.
  13. Átláthatóvá és számon kérhetővé teszi a pártfinanszírozást.
  14. Kutathatóvá és elérhetővé teszi az ügynökaktákat éppúgy, mint a titkos szerződéseket is.
  15. Alanyi jogként mindenkinek ingyen bocsát rendelkezésre háztartásonként egy internetkapcsolatot és az ügyintézést teljesen elektronikussá teszi.
  16. Visszaállítja a magánnyugdíj-pénztári rendszert.
  17. Moratóriumot vállal arra, hogy amíg az egészségügy, a nyugdíjkassza, az oktatás helyzete nem normalizálódik, addig nem finanszíroz államilag semmiféle új beruházást – értelemszerűen a felújítások és fenntartó beruházások nem esnek ebbe a körbe. Az energia beruházásokat (Paks2) felülvizsgálja, előnyben részesítve a megújuló energia szektort.
  18. Piacképes fizetést ad a tanároknak és az egészségügyben dolgozóknak. És itt a magyar piacról beszélek egyelőre természetesen.
  19. A kultúra finanszírozására az adóforintokból kiszámítható fix százalékot ad, aminek elosztását a civilekre bízza.
  20. A jelenlegi vezetőket elszámoltatja független bíróságon, külföldi megfigyelők részvételével, és amennyiben igazolódik a hűtlen kezelés, azok vagyonát elkobozza és a lemaradó-leszakadó területekre csoportosítja.
  21. Visszaállítja az Alkotmánybíróság és a bíróságok, rendvédelem hitelét és működőképességét, visszahív minden pártkatonát és helyükre civil szakértőket helyez.
  22. Elveszi az adóhatóságtól a büntető-szankcionáló hatalmat. 
  23. Megtervezi és belefog az euro bevezetésébe. 
  24. Visszaállítja a köztársaságot és az alaptörvény helyett az alkotmányt. 
  25. Az államfő megválasztását kiveszi az Országgyűlés kezéből úgy, hogy hivatalát csak civil személy tölthesse be.

Tudom, hogy sok dolog kimaradt, és nyilván kérdéses a finanszírozás is, de hiszem, hogy mindez vállalható és megvalósítható lenne, ha lenne hozzá közös akarat. Erre jelenleg egyetlen mostani ellenzéki pártban sem látom a potenciált. Viszont fentiek nélkül nem is lesz jövőnk.