Első megérzés

Egyre biztosabb vagyok benne, hogy igenis az első megérzésre kell támaszkodni, nem szabad azt gondolni, hogy na, ez csak előítélet és majd az idő kiforogja a dolgokat, majd idővel más lesz. Ez éppúgy igaz helyzetekre is, de leginkább emberekre. Meglátni és megszeretni – így valahogy, vagy fordítva, meglátni és furcsán érezni magam. Ez működik. És ha figyelek rá, megspórolhatok sok felesleges kört. Első blikkre jön általában egy érzés, ez nem tudom, mitől függ és mi adja. De általában elsőre jön. És akármi is történik közben, igazolódik, hogy az első benyomás az, ami tuti. Nem, nem a külsőség, tehát hogy szép-e a szoknyája vagy megcsináltatta a haját, vagy borotválkozott. Nem. Ennél mélyebbről jön.

Az utóbbi időben nem egy olyan helyzet volt, amikor utólag visszaidézve elsőre se stimmelt valami, csak nem tudtam konkrétan, hogy mi. És kiderült, hogy hiába nyomtam el az érzést, de akkor volt igaz, az volt igaz. A többi maszlag. Persze ehhez a fogalmak meghatározását is át kell tudni hágni. A vonzó az nem azt jelenti, hogy szép, szexi, izgató vagy ilyesmi, ami a köznapi értelemre rakódott, hanem az, hogy van valami, ami miatt az a dolog vagy az az ember könnyen hozható közös hullámhosszra. Még akkor is, ha teljesen más irányból jön, vagy más kör. És ennek ellentéte az, amikor elvileg minden azt mutatná, hogy frankó, sőt, esetleg még a háttérinfók is rásegítenének, és mégse, és eltelik egy év vagy akár több és kiderül, hogy de bizony az az első pillanat volt a meghatározó, és arra lehetett volna figyelni.

Ja, kiegészítés: az elég érdekes, hogy ezen a nyomon haladva azokkal van a probléma mindig, azok kóstolgatnak és azok a legkritikusabbak, akikről azt gondolná az ember, hogy ismeri, haver, netbarát és emiatt jobban ért vagy jobban figyel rám. Nem, ezekben is igaz ez a fenti képlet, hogy persze ennek van esélye, hogy jobban figyel, de annak se kevés, hogy belül hiszi magát a körön és ezért többet enged meg magának, és elvárja, hogy ő különlegesen legyen kezelve, ami ha nem várná, meg is volna. És aztán nem elég, hogy az elvárás nem teljesülhet, de kiderül, hogy a legnagyobb ellenlábassá válhat, épp azért, mert egy ideig az ember úgy bánt vele, úgy vette, hogy haver, és neki mást is elmond. No, csak ennyi, mintegy jegyzet magamnak, hogy figyelni kell az első benyomásra. És óvatosabban a haverokkal, van köztük ellendrukker is.